BookSelf

Mivel nem egy Umberto Eco-t olvasunk, ezért ne várjunk hosszú lábjegyzetet a könyv végén, aminek segítségével a rengeteg felbukkanó isten között rendet vághatnánk. Ha már Mr. Gaiman nem kívánt minden apró részletet az olvasó orrára kötni, akkor kénytelenek vagyunk magunk utána járni a dolgoknak. Ezért minden egyes felbukkanó isten(nő)ről lesz egy kis eredethatározó a fejezetek mellett, hadd nőjön egy kicsit a hozzáadott érték.

Kezdjük is rögtön Bilquis-szel. Hogy nem ismerős? Na és úgy, mint Sába királynője? Így már biztosan. Ami azt illeti eredetije korántsem tűnik olyan veszélyesnek, mint könyvbeli alakja. 

A Bibliában, a Koránban de még a zsidó történetekben is találkozhatunk vele. A legelfogadottabb nézet szerint birodalma valahol az Arab-félsziget déli részén lehetett, nagyjából a mai Jemenben. Vagy az ókori Akszúm Királyságban, ami napjainkban Etiópia területén található. Mindkét nemzet magának követeli persze a legenda szerint nemcsak gyönyörű, de okos nőszemélyt. Tekintettel arra, hogy csak egy nyúlfarknyi Vörös-tenger választja el a két területet egymástól, nem könnyű igazságot tenni.

Sába királynője igencsak kedvelte az okos (és feltételezhetően vagyonos) férfiak társaságát, ezért meglátogatta egyszer Salamont, a zsidók királyát. Salamon - nem hiába volt bölcs az állandó jelzője- nem ült ölbe tett kézzel, amíg az érkezését várta, és előre leinformálta a felséges asszonyt. Már akkoriban is jól dolgozhatott az izraeli hírszerzés, ugyanis azt az infót kapta, hogy a királynő szó szerint különleges, ugyanis a bal lábán olyan patája van, mint a kecskéknek. Hogy a titokra fény derüljön a király addig fényesíttette a trónterem padlóját, amíg az olyan lett, mint a tükör, és amikor a királynő belépett, láthatta, amint a lába a szeme láttára változik át kecskepatából emberlábbá.

Sába királynőjének látogatása Salamonnál Sir Edward John Poynter festményén (1890).

Bilquis az akkoriban bizonyára divatos uralkodói csábítási praktikáknak megfelelően találós kérdésekkel szórakoztatta a királyt, majd kedvesen figyelmeztette, hogy a tükrös csel ellenére nem lesz ám huncutkodás az éjjel. Salamon, megígérte, hogy egy ujjal sem ér hozzá addig, amíg a királynő is távol tartja bájos kacsóit a király portékáitól. Fair deal. Igen ám, de éjjel a királynő megszomjazott, és ivott a király egyik kelyhéből. Salamon, a gentleman, persze rögtön szembesítette, hogy bizony itten szerződésszegés történt. Ügyes, és még alkoholba rejtett extasy sem kellett hozzá. Az eredmény kilenc hónap múltán egy fiúgyermek lett, Menelik, az etióp királyi vérvonal megteremtője.

Férfiak elnyeléséről nem tud a történelem. Szerencsére.

Képek és érdekességek Sába királynőjéről:

http://traveltoeat.com/the-queen-of-sheba/

http://www.pbs.org/mythsandheroes/myths_four_sheba.html